Híres személyek
|
CHURCHILL, Sir Winston Leonard Spencer
(1874-1965)
|
Brit államférfi, katona. 1900-ban
parlamenti képviselőnek választották, ezután politikai karrierje gyorsan ívelt
felfelé. Különféle miniszteri posztokat töltött be. (Elsõ világháborús
szerepérõl lásd ezen korszakbeli tevékenységét bemutató oldalunkat!)
Az elsők között figyelmeztetett a náci veszélyre. 1939-ben az Admiralitás Első
Lordja. A katasztrófával végzõdött norvégiai
hadjáratot követõen 1940. május 10-én a lemondott Chamberlain
utódaként ő lett a miniszterelnök. Koalíciós kormányt alakított, és átvette a
hadügyminiszteri posztot is. Hitler minden
"békeajánlatát" visszautasította. Rendkívüli szónoki képességeit
sikerrel vetette latba annak érdekében, hogy Angliát felrázza a csüggedésből. A
háború elõtti idõkre vezethetõ vissza szoros barátsága Roosevelt
amerikai elnökkel. Az USA ennek a kapcsolatnak is köszönhetõen még
hadbalépése elõtt jelentõs segítséget adott az egyedül maradt
Angliának. A két angolszász vezetõ többször is találkozott. 1941
augusztusában elfogadták az Atlanti
Chartát, decemberben pedig megegyeztek, hogy elõször Németországot
kell legyõzni. Churchill fontos döntése volt, hogy a megtámadott
Szovjetuniónak minden segítséget meg kell adni a közös ellenséggel szemben.
Ezzel együtt mindent megpróbált a kommunizmus térnyerésének megakadályozása
érdekében. Elképzelései szerint az európai nagy támadást a
Földközi-tengerrõl a Balkán és Közép-Európa irányába kellett volna
megindítani, de az amerikaiak csak az észak-afrikai és olaszországi
hadmûveleteket támogatták, az invázióra
Franciaországban került sor. Churchill a szövetségesek politikájának egyik
meghatározó egyénisége volt, de a háború végére a nagy konferenciákon már egyre
kevesebbszer tudta érvényesíteni akaratát az egyre befolyásolhatóbb Roosevelttel
és a mindinkább erõszakosabbá váló Sztálinnal
szemben. 1945 júliusában a konzervatívok választási vereségét követően Attlee
vette át tőle a miniszterelnöki tisztséget. 1951 és 1955 között ismét
miniszterelnök volt. Történelmi tárgyú munkáiért, részben a második
világháborúról írt nagyszerű művéért, a The
Second World War című könyvért 1953-ban megkapta az irodalmi Nobel díjat.
Ezen munkájának rövidített változata A
második világháború címmel magyarul is megjelent.
Könyvek:
Andor
: Roosevelt ; Surányi : Churchill
Budín
: Egy úr az admiralitásról
Churchill
(Ed. by Robert Blake, Wm. Roger Louis)
Churchill
: Nagy csaták
Coolidge
: Winston Churchill
Feis
: Churchill, Roosevelt, Stalin
Haffner
: Churchill
Krockow
: Churchill
Lash
: Roosevelt and Churchill
Lukacs
: Öt nap Londonban
Robbins
: Churchill
Truhanovskij
: Winston Churchill
|
ROOSEVELT, Franklin Delano (1882-1945)
|
Amerikai demokrata párti politikus, az
Egyesült Államok 32. elnöke. 1933-tól haláláig elnök, egyedülálló módon
négyszer választották meg. Sokak szerint ha a háború nem tört volna ki, vagy
nem õ lett volna akkor az elnök, abban az esetben is az USA egyik legkiemelkedõbb
politikusaként kellene emlegetnünk. A gazdasági világválság bénító körülményei
között lett elnök, és sikerült talpra állítania országát. A második világháború
kitörése után (az USA semlegessége ellenére) jelentős fegyverszállítmányokkal
segítette a szövetségeseket. 1941-ben Churchill
angol miniszterelnökkel közzétették az Atlanti
Chartát. December 7-én a Pearl Harbort
ért japán támadás után az Egyesült Államok is belépett a háborúba. Ettől
fogva Roosevelt tántoríthatatlanul küzdött a tengelyhatalmak ellen. Belátta,
hogy bár az USA-t inkább õk fenyegették, a japánok gazdasági gyengeségük
miatt nem képesek egyedül a gyõzelemre. Éppen ezért Európát tekintette
az elsõdleges harctérnek, és feltétel nélkül támogatta Hitler és
szövetségesei minden ellenfelét. Roosevelt javaslatára deklarálták a
szövetségesek a feltétel nélküli megadás elvét, egyesek szerint ez a háború
indokolatlan elhúzódását eredményezte. Rossz egészségi állapota ellenére
határtalan munkabírással vett részt a háborús ügyek intézésében, mint az
Egyesült Államok fegyveres erőinek főparancsnoka. Minden fontos szövetséges
konferencián részt vett, de Churchill
szerint (és a történészek zöme szerint is) túl naívnak mutatkozott Sztálinnal
szemben, a szovjet diktátor könnyen rá tudta venni terveinek támogatására.
1945. április 12-i halálát követően alelnöke, Harry S. Truman
lépett a helyére.
Könyvek:
Andor
: Roosevelt ; Surányi : Churchill
Feis
: Churchill, Roosevelt, Stalin
Jakovlev
: Franklin Delano Roosevelt
Lash
: Roosevelt and Churchill
Ludwig
: Roosevelt
E.
Roosevelt : Apám így látta
F. D.
Roosevelt : Harc a máért (teljes szöveg)
Sherwood
: Roosevelt és Hopkins
|
ROMMEL, Erwin Johannes Eugen (1891-1944)
|
Német tábornagy. Harcolt az elsõ
világháborúban, megkapta a legmagasabb német kitüntetést. A két világégés között
írt egy fontos mûvet a gyalogsági hadviselésrõl, késõbb
viszont páncélosparancsnokként vált világhírûvé. A franciaországi
hadjárat során a 7. páncéloshadosztály élén egészen Cherbourg-ig tört
előre. 1941 februárjától 1943-ig az Észak-Afrikában harcoló német csapatok
(később az ún. Afrikakorps, Afrika-hadtest) parancsnoka. Nagyszerű taktikai
készsége és ravaszsága miatt kapta a Sivatagi Róka nevet az angoloktól.
Röviddel Afrikába érkezése után megállította Wavell
támadását, 1942 nyarán viszont az õ elõnyomulását tartóztatta fel
az Auchinleck
vezette brit sereg. A gyakran változó hadiszerencse ezt követõen ismét a
németeket segítette, ám az el-alameini
csatában végül Montgomery
döntõ gyõzelmet aratott, ezután az Afrikakorps állandó hátrálásra
kényszerült, ám eközben kemény ellenállást tanúsított. A végsõ vereség
elõtt Hitler
hazarendelte, új megbízatása a franciaországi védelem megszervezése volt.
Kiderült számára, hogy a propagandaszólamokkal ellentétben az Atlanti Fal nem
létezik. Lázasan kezdett dolgozni a védelem megerõsítésén, de nem kapott
kellõ támogatást Rundstedt-tõl.
A
szövetségesek partraszállásakor ismét szembekerült régi ellenfelével, Montgomeryvel.
Július 17-én súlyosan megsebesült. A kezdetben a Führert bálványozó Rommel
nevét összefüggésbe hozzák az 1944. július 20-i Hitler elleni
merénylettel. Nem bizonyított, hogy aktívan részt vett volna az
összeesküvésben, mindenesetre tudott róla, és egyetértett céljaival. Ezen okok
miatt 1944 októberében öngyilkosságra kényszerítették. A hivatalos indoklás
szerint sebesülésébe halt bele, és hõsöknek kijáró temetést kapott.
Könyvek:
DAK
: Deutsches Afrika Korps
Douglas-Home
: Rommel
Fraser
: Rommel
Greene
- Massignani : Rommel észak-afrikai hadjárata
Irving
: The trail of the fox
Mitcham
: Triumphant fox
Rommel
: Attacks
Rommel
: Háború gyûlölet nélkül
The
Rommel papers
Ruge
: Rommel in Normandy
|
HITLER, Adolf (1889-1945)
|
Osztrák származású német diktátor
(Führer), birodalmi kancellár. Az elsõ világháborúban a bajor hadsereg
tizedese, egy gáztámadáskor megsebesül. 1921-től a Nemzetiszocialista Német
Munkáspárt (náci párt, NSDAP) vezetője. Ekkor már eszelősen gyűlölte a zsidókat
és a marxistákat. 1923-ban sikertelen puccskísérletet hajtott végre Münchenben
(sörpuccs). Ötévi várfogságra ítélték, de 9 hónap múlva már szabadult. Közben
megírta hírhedt könyvét, a Mein Kampf-ot, amelyben már megtalálhatók későbbi
agresszív politikájának alapjai. 1933-tól birodalmi kancellár, rövidesen
önkényuralmat vezet be. Diktatúrája ártatlan emberek millióinak halálához
vezetett. Hivatalos politikává tette a zsidóság kiirtását. Könyörtelenül
üldözte politikai ellenfeleit is, nemcsak a kommunistákkal, de a polgári ellenzékkel,
sõt saját pártján belüli ellenlábasaival is leszámolt. 1934-től államfő,
felveszi a Führer címet. 1935-től a német véderő főparancsnoka. Intenzív
fegyverkezésbe kezd. 1938-ban Ausztriát, 1939-ben Csehszlovákia egy részét
kebelezi be, de a fegyver nélküli hódításokat 1939-től háború követi. Hogy
bebiztosítsa magát, még legnagyobb ideológiai ellenfelével, Sztálinnal
is hajlandó volt paktumot kötni. Lengyelország
megtámadása után Anglia és Franciaország is hadat üzent a németeknek.
1940-ben Hitler megindította szintén gyorsan véget ért nyugat-európai
hadjáratát. Franciaország kapitulációját követõen remélte, hogy
békét köthet Angliával, de Churchill
következetesen folytatta ellene a harcot. 1941 nyarán döntõ lépésre
szánta el magát: megtámadta a
Szovjetuniót. A kezdeti sikerek után nyilvánvalóvá vált, hogy Németország
erejét meghaladja egy kétfrontos háború. Miután Moszkva
elõtt megállították hadseregét, nem bízván tábornokaiban, maga vette
kezébe a hadsereg irányítását. Szinte ezzel egyszerre hadat üzen az USA-nak is.
1942-ben a német csapatok újabb szovjet területeket foglalnak el, de
folyamatosan utánpótlási nehézségekkel küzdenek. Afrikában az el-alameini,
európában a sztálingrádi
csata hozza el a fordulatot. A folyamatosan hátráló és súlyos veszteségeket
szenvedõ tengely-haderõ már csak kevésszer tudja átvenni a
kezdeményezést, de azt is csak idõlegesen. 1944 júliusában, látva
Németország kilátástalan helyzetét, a sokadik Hitler-ellenes összeesküvés aktív
lépésre szánja el magát. A Füher könnyû sebesüléssel vészeli át a Stauffenberg
által elkövetett bombamerényletet, melynek ürügyén a náci vezetés nemcsak a
merénylõkkel, de vélt és valós ellenzékével is leszámol. Hitler ezt
követõen minden vereség mögött árulást lát. Õ maga irracionális
elképzeléseket vázol fel környezetének a háború megnyerésérõl. A végsõ
fázisban utasítást ad minden infrastruktúra elpusztítására. Berlin
ostromának utolsó napjaiban a bunkerben feleségül veszi Eva Barunt,
majd 1945. április 30-án mindketten öngyilkosságot követnek el.
=> Hitler
festményeiből
Könyvek:
Bernás - Bernás : Merénylet Hitler ellen
Bezimenszkij
: Hitler halála ; angol kiadás: The
death of Adolf Hitler
Boldt
: Hitler : The last ten days
Bullock
: Hitler
Bullock
: Hitler and Stalin
Corvaja
: Hitler és Mussolini
Cova
: Eva e il Führer
Dolan
: Adolf Hitler
Fest
: Hitler
Gárdos
: A panoptikum raktára
Haffner
: Megjegyzések Hitlerhez
Hamann
: Bécs és Hitler
Hamsík
: A középszerűség géniusza
Heiden
: Hitler
Hillgruber
: Hitlers strategie
Hitler
: [Képeskönyv]
Hitler
hatvannyolc tárgyalása
Hitler's
secret book
Hitler
: Asztali beszélgetések
Irving
: Hitler's war
Kershaw
: Hitler : profiles in power
Kershaw
: The 'Hitler myth' / A Hitler-mítosz
Knopp
: Ne féljünk Hitlertől!
Lukacs
: A történelmi Hitler
Melnyikov
- Csornaja : Hitler
Melnyikov
: Összeesküvés Hitler ellen
Miskolczy
: "A Führer olvas"
O'Donnell
: The bunker
Ormos
: Hitler
Ormos
: Hitler / Krausz : Sztálin
Ormos
: Hitler élete és kora
Ormos
: A Hitler-életrajz buktatói
Petrova
- Watson : Hitler halála
Picker
: Hitlers Tischgespräche im Führerhauptquartier
Rauscher
: Hitler und Mussolini
Rauschning
: Hitler bizalmasa voltam
Secret
conversations with Hitler
Schmidt
: Hitler tolmácsa voltam
Schwarzwäller
: Hitler pénze
Thomas
: Adolf Hitler halálának rejtélye
Toland
: Adolf Hitler
Trevor-Roper
: The last days of Hitler
Zitelmann
: Adolf Hitler
|
SZTÁLIN, Joszif Visszarionovics
(1879-1953)
|
(Eredetileg Dzsugasvili.) Grúz származású
szovjet diktátor, generalisszimusz. Fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba,
1899-ben ezért kizárták a papi szemináriumból. 1901-tõl kezdve csak
forradalmi tevékenységgel foglalkozott, többször bebörtönözték ill.
számûzték. Több álneve is volt, a Koba fedõnevet 1913-tól
Sztálinra cserélte. 1917-ben részt vett az októberi forradalomban. Az azt
követő polgárháborúban katonai parancsnok, de nem árult el nagy tehetséget ezen
a téren, többször hozott hibás döntéseket. 1922-ben, Lenin halála után az SZKP
KB főtitkára, mely tisztséget haláláig betöltötte. Ezután fokozatosan egyre
keményebb diktatúrát vezetett be. Sokszor mondvacsinált okokra hivatkozva
számolt le valódi vagy vélt ellenfeleivel. A terrorhullám 1937-38-ban érte el
csúcspontját. Ekkor többek között valósággal lefejezte a szovjet tisztikart, e
döntéséért 1941-ben drága árat kellett fizetnie. 1939-ben megnemtámadási
egyezményt kötött Németországgal, és megállapodott Hitlerrel
Lengyelország felosztásáról, melyet a németek invázióját követõen
õ is megtámadott.
Ezután háborút
kezdett Finnországgal, a remélt gyors gyõzelem helyett véres
csatákat kellett szervezetlen seregének vívnia. Az 1941-es
német támadástól 1945-ig az Állami Honvédelmi Bizottság elnöke, honvédelmi
népbiztos, a Szovjetunió fegyveres erőinek főparancsnoka. A honvédõ
háború elején az addigi hibás katonapolitikai és személyi döntéseit tetézi
azzal, hogy nem képes a nyilvánosság elé lépni, elsõ
megnyilatkozására csak július 3-án kerül sor. Rövidesen elkezdi keresni az
állítólagos felelõsöket, ezzel ismét megtizedelve a tisztikart.
Késõbb fokozatosan a saját kezébe veszi az irányítást. Tábornokaitól
feltétlen engedelmességet követelt. A hadmûveletek tervezésében nem
játszott döntõ szerepet, de az alternatívák között legtöbbször õ
választott. Fõként a kezdeti idõkben sokszor hallgatott régi, ám
kevésbé tehetséges barátaira, pl. Bugyonnijra,
Tyimosenkora
vagy Vorosilovra.
A késõbbiekben már bátrabban bízott kiváló képességû
parancsnokaiban, Zsukovban, Vasziljevszkijben
és társaikban. Ügyes politikus volt, a szövetségesek tanácskozásain Rooseveltet
befolyásolva gyakran keresztülvitte akaratát Churchill-lel
szemben. Diplomáciai tehetségének is köszönhetõ, hogy a Szovjetunió
kiterjeszthette befolyását Kelet-Európában. A háború után egyre növelte
hatalmát, újabb és újabb bûnökkel, a terror fokozott alkalmazásával
igyekezvén azt megszilárdítani.
Könyvek:
Barbusse
: Sztalin
Béládi
- Krausz : Sztálin
Bullock
: Hitler and Stalin
Deutscher
: Sztálin
Dilas
: Találkozások Sztálinnal
Feis
: Churchill, Roosevelt, Stalin
Krausz
: Sztálin élete és kora
Kun
: Az ismeretlen Sztálin
Mikeln
: Sztálin, a zsarnok élete
Ormos
: Hitler / Krausz : Sztálin
Radzinszkij
: Sztálin
Seaton
: Stalin as military commander
Sztálin
- Az igazat, csakis az igazat
Volkogonov
: Győzelem és tragédia (Orosz kiadása : Triumf
i tragedija )
|
PATTON, George Smith (1885-1945)
|
Amerikai tábornok. Az elsõ
világháború során nagy hatást tettek rá a tankok, a késõbbi években
sokat foglalkozott a páncélosfegyvernem korszerûsítésével és annak
alkalmazásának kérdéseivel. Elméleti téren nem alkotott kiemelkedõt, de
a harckocsik alkalmazása jelentõs mértékben az õ munkássága miatt
terjedt el az amerikai hadseregben. A második világháború során 1942 novemberében
Eisenhower
helyetteseként az észak-afrikai
partraszálláskor az amerikai erők parancsnoka. 1943 márciusában kinevezik a
Tunéziában harcoló II. amerikai hadtest vezetőjévé, amely Montgomery
8. hadseregével együtt részt vett a Tunisz elleni támadásban. A szicíliai
partraszállás során a 7. hadsereg parancsnoka. 1944-ben a normandiai harcokban
a 3. hadsereg élén áll. Jelentős szerepe volt az ardenneki
offenzíva visszaverésében. 1945. márciusában átkel a Rajnán, április végén
eléri a Duna vonalát. A lobbanékony, szókimondó, néha brutális tábornok
nagyszerű szervező, csapatainak kiváló parancsnoka volt. 1945. decemberében
autóbaleset áldozata lett.
Könyvek:
Blumenson
: The Patton papers
Frankel
- Smith : Patton's best
Frayn-Turner
- Jackson : Destination Berchtesgaden
Patton
: War as I knew it
Warrior
: The story of General George S. Patton, Jr.
Williamson
: Patton's principles
|
PÉTAIN, Henri Philippe Omer (1856-1951)
|
Franciaország marsallja. Az elsõ
világháború egyik leghíresebb hadvezére, 1917-18-ban a hadsereg főparancsnoka.
A két világháború között is fontos tisztségeket töltött be a hadseregben.
1939-ben spanyolországi nagykövetté nevezték ki, de a német támadás
után Reynaud
hazarendelte. Ellenezte a háború folytatását, a megoldást a mielõbbi
békekötésben látta. Ezt az elképzelését Laval és a
kormány több más tagja is támogatta. Reynaud
lemondását követõen 1940. június 16-tól õ lett a miniszterelnök.
Június 22-én fegyverszünetet kötött a németekkel, ezután 1944-ig
Vichy-Franciaország államfője volt. 1940 decemberében menesztette Lavalt, mert
az a tengely fegyveres támogatása mellett érvelt, ám a németek nyomására 1942
áprilisában vissza kellett helyeznie õt a kormány élére. 1942
novemberében a németek megszállták Vichy-Franciaországot is, így Pétain
kormánya gyakorlatilag a hódítók kiszolgálójaként mûködött tovább.
1945-ben a nácikkal való együttműködés miatt egy francia bíróság halálra
ítélte. Büntetését de Gaulle
később életfogytiglani börtönre változtatta.
Könyvek:
Ferro
: Pétain
Michel
: Pétain et le régime de Vichy