Szombat, 2017-08-19, 23.36
Üdvözöllek Vendég | RSS

Nyitólap | Regisztráció | Belépés
A honlap menűje
zene
Team Speak2
Ingyenes Ts2
Mini-chat
Publik Szerver
War Szerver
Tudástár II.V-H.
Legújabb Cikkek
Asus CES újdonságok
EVGA H55 és H57 alaplapok
Sapphire és Asus Radeon HD 5670
Gigabyte GTX 260 SO – a GTX mégsem halott ügy?
A dupla óriás: HD 4870 X2
Info menü
Belépés
Keresés
Naptár
«  Augusztus 2017  »
HKSzeCsPSzoV
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031
Logo
Messer naptár
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Történelem

A II. világháború azért tört ki, elsősorban, mert Németország gyengélkedett gazdaságilag és Hitler, személyiségénél fogva,  hajlamos volt másfelé mutatni az ujjával. Hitler a személyes életében, a saját pszichéjében is ezt tette, így ezeknek a taktikáknak, a tagadásnak és a más vádolásának a használata egyértelműen következett a számára. A körülötte lévők a   saját céljaik fényében értékelték ezt ki. Akik önmagukat-szolgáló szadisták voltak; abban érdekeltek, hogy az önmagát-szolgálni környezetet népszerűsítsék, mivel felfogták, hogy hová tartanak,  és egy jobb belépést akartak a következő   inkarnációjukba a kizárólag önmagát-szolgáló világokba; azok kegyetlen körülményeket teremtettek meg. Az USA azért   lépett be a II. világháborúba, mert látta, amint egyre inkább belekeveredik, végleg. Egy logikus döntés volt belépni                azelőtt, hogy a szövetségeseiket végleg szétzúzták volna. Egy egyesült csapatként, tengerpartokkal, ahol le lehet szállni, a  siker esélyes volt,  és később ezt komplikálták.

A politikai irányítás a háborúk vezető motorja, és kezdete. A politikusok, nagyvállalati végrehajtókként, irányítás-hajtotta emberek, akik a rakás tetején akarnak lenni és képesnek lenni mások irányítására, képesnek lenni események és azok irányának kormányozására. Azok, akik olyan háztartásban nevelkedtek, amit egy irányításmániás vezetett, elmondhatják nektek, hogy itt nem az a kérdés, hogy mi a versengés tárgya, hanem az, hogy az versengés tárgya. Ha apa egy irányításmániás, és a gyerek azt az utasítást kapja, hogy pucolja ki a cipőjét, akkor ennek elmulasztása dühöngésbe készteti apát. Apa a végső esetben még a házat is felgyújtaná, csakhogy megnyerje ezt a buta ügyet! Ez azért van, mert kontrollban levésa kérdés, nem a cipők. Hasonló módon, ha anya az irányításmániás, akkor ha nem eszed meg a brokkolidat, ahogy az el lett rendelve, az nála puffogást és dührohamokat okoz, ami nem ér véget, amíg a gyerek rá nem kényszerül, késő este és egy tányér hideg brokkoli előtt, hogy megegye. Ez azért van, mert a kérdés itt sem a brokkoli, vagy a megszerzendő vitaminok (aminek mindenképpen vannak   más forrásai is), hanem hogy az ő szava számít-e vagy sem.

Ilyen módon, a nagyvállalati végrehajtó pénzt akar keresni, a háborúk pedig nem kiszámíthatók, mivel ezeket kormányfők vezetik, irányításmániások megint egy újabb gondolkodásmóddal. A nagy részvénytársaságok így egy másfajta háborút vívnak, szövetségeket kötnek, törvényeket sértenek, nemzetközi színtéren mozognak. A politikai vezetők háborúkban ütköznek meg egymással, hogy kontrollt gyakoroljanak a határaikra vagy a népeikre. Tehát, a gazdasági érdekek kihasználják a háborúkat, de nem ők robbantják ki azokat. Akik materialisták voltak, opportunisták, akik kedvező alkalmakat kerestek, pont ahogy a katonai-ipari közösség teszi ezt ma. Ebbe beletartoznak az olyan cégek, mint a Bayer, mely arról híresült el, hogy nagymértékben a háború eredményeképpen gyarapodott meg. Az ilyen gondolkodásmóddal rendelkezők    nem aprólékoskodnak, és azért vannak azon a helyen, ahol vannak, gazdaságilag, mert hasznot húznak bármilyen szerencsétlenségből. Opportunisták, teljes egészében. Ezért - azon kívül, hogy egy megnyitást adtak az önmagukat-szolgáló idegeneknek, hogy azok válaszoljanak     a Hívásra, amit az irányítás- vagy a kegyetlenség-orientált emberek bocsátottak ki, tanácsot adva nekik, hogy hogyan bánjanak a zsidókkal a haláltáborokban azért, hogy irányítsák a lelkeiket, vagy ahogy ők remélték, és reménytelenségbe és az önmagát-szolgálni orientációba jutottak ennek eredményképpen - idegen beavatkozás nem történt. Hasonlóképpen, a háborúk ritkán egyedül azok miatt törnek ki, akik a gazdasági hajszákban érdekeltek, hanem inkább a gazdasági hajszák követik a háborút, és hasznot húznak belőle.

 

Sztálin személyi kultusza

Sztálin már az 1917-es orosz forradalomban a kommunista párt tagjaként tevékenyen részt vesz, amikor a pártot törvényen kívül helyezik, a kommunisták emigrálnak, ô azonban marad, majd októberben a forradalmi katonai központ egyik vezetôje. Sztálin tehát fokozatosan építi ki hatalmát.


1926-27-re a szovjet gazdaság ismét mélypontra jut, a NEP nem tudja beváltani az ígéreteket, újra megjelenik az infláció; az alacsony felvásárlási ár miatt a parasztok rejtegetik az árujukat, és nem érdekeltek a termelésben, ezért a városokban éhínségek dúlnak. Mindezek hatalmas visszaélésekre adnak okot. A kommunista párt 1927-es XV. kongresszusán mindenki egyetért avval, hogy ez így nem mehet tovább,   de a problémák felszámolására három egymástól eltérô nézet alakul ki. Ezek közül Buhariné lett volna a legésszerubb, szerinte a NEP-et minden hibája ellenére folytatni kell, de növelni kell a termelôerôk érdekeltségét, magasabb felvásárlási árat ígér a parasztoknak, és kollektivizálás-ellenes programot fogalmaz meg. Ez azt eredményezné, hogy a paraszt többet termel, amit jobb áron tud eladni, így ô is    jobban él, és a városok élelmiszerellátása is megoldott. Ezáltal nô a pénzforgalom, a paraszt megjelenik vevôként a piacon, ami         fellendítené az ipart. Buharin az állam érdekeit is szem elôtt tartja, véleménye szerint bevezethetô lenne a progresszív adózás, ami által           az állam bevételei is nônének. Egy másik elképzelést Trockij fogalmaz meg, eszerint meg kell valósítani Preobrazsenszkij "eredeti szocialista tôkefelhalmozás"-i elméletét. Trockij azt vallja, hogy a szocializmus nem lehet tartós egyetlenegy országban, ezért más országokban is el        kell indítani forradalmakat, amelyek majd a világforradalomban tetôznek. Mindezek támogatásához gyors iparosításra lenne szükség, amihez pénzt pillanatnyilag csak a mezôgazdaságból lehet elvonni. Ezért meg kell tartani az alacsony felvásárlási árakat, de a parasztokat kötelezni    kell terményük eladására, továbbá az adókat növelni kell. Trockijnak nincs semmi kifogása a paraszti gazdaságok ellen, nem így azonban Sztálinnak, aki átveszi Trockij programját, de kiegészíti azzal, hogy egy országban is tartós lehet a szocializmus, ha minden központosított. Ez azt jelenti, hogy meg kell valósítani a szocialista iparosítást, ehhez tôkét a mezôgazdaságból kell elvonni. Szerinte a nagyüzemek jobban ellenôrizhetôek, mint a paraszti kisgazdaságok, ezért ezeket kollektivizálni kell. Továbbá fel kell mérni és ki kell aknázni az eddig kihasználatlan természeti erôforrásokat, ezzel az ország önellátóvá válik, és tartósan megmarad a szocializmus. Sztálin terve szerint tehát a mezôgazdaságból elvont tôkét a bányászat és az ipar fejlesztésére kell fordítani. Sztálinnak sikerül a programját 1928-ra elfogadtatni, és 1929-tôl megindul a tervgazdálkodás.


1934-ben a világgazdasági válság - amely a Szovjetuniót elég súlyosan érintette- után a kommunista párt XVII. kongresszusán Kirovot akarják Sztálin utódjának megválasztani. A szavazáson Sztálin 3, Kirov pedig 292 szavazatot kap. Sztálin ezt nem hagyja annyiban, embereivel eltüntet 289 szavazatot, így az új arány 3-3. Továbbá, hogy ne legyen kétséges a vezetô személye, Kirovot meggyilkoltatja. Ekkortól beszélünk a személyi kultuszról.


A személyi kultusz tulajdonképpen egy szélsôséges, baloldali diktatúra, egy állampárti rendszer. A kommunista párt az állam fölött áll, minden apró területét az állami irányításnak a párt titkárai illetve a fôtitkár és a Központi Bizottság határozza meg. A rendszer jelent még egy ideológiai meghatározottságot is: "Egyedül vagyunk, körülvesz minket az ellenség, meg kell magunkat védeni." Ez az úgynevezett "éberség" elve, amely a külsô és a belsô "ellenségek" felkutatására és megsemmisítésére irányul. Ez az elv nagyon jól alkalmazható bárki ellen, leginkább a párt nemkívánatos elemeire fogják rá, hogy nem elég éberek" A sztálini rendszert a nyílt terror, a munkatáborok, a koncepciós perek, a törvényes kínzások és erôszak, valamint az egész társadalmat átfogó tisztogatások jellemzik. Az "ellenséggel" szemben az NKVD (élén Jagoda, majd Jezsov) a terror útján lép fel 1931-33-tól. A terror több fokozatban zajlik, elôször a kulákok ellen lépnek fel, mert ôk ellenzik a kollektivizálást. Ôket vagy GULAG-okba küldik Szibériába, vagy kivégzik ôket. Utánuk a nem kívánt politikusok következnek, akik azt állítják, hogy a sztálini rendszer tarthatatlan (1934 Kirov), majd koncepciós perek "Kirov feltehetô gyilkosai ellen" 1936-tól 1939-ig. Szintén 1936-tól folynak a Komintern-beli tisztogatások, mivel ennek székhelye Moszkvában van (ennek esik áldozatául Kun Béla is). 1937-ben új réteget szemel ki magának Sztálin, a Vörös Hadsereg tisztikarát, akik javarészt még régi bolsevikok, Lenin alatt léptek a pártba. Az öt marsallból hármat, a tizenhat tábornokból tizennégyet, valamint az összes tengernagyot kivégzik, a tisztikar létszáma a felére csökken. Ez majd kellemetlenül érinti Sztálint, amikor a németek a II. világháborúban lerohanják Oroszország európai részeit, és az oroszoknak csak képzetlen tisztjeik vannak. 1938-39-ben pedig az értelmiség ellen lép fel, sok tudóst végeznek ki. Mindennek eredményeként Sztálinnak sikerül felszámolnia ellenzékét, de több millió ártatlan ember életét is kioltja.


Sztálin diktatúrájához tartozik még a kulturális forradalom, amelyre az országnak igen nagy szüksége volt. Sztálinék célja a 66%-os analfabétizmus (1920-as évek) csökkentése ingyenes oktatással és ingyenes vagy igen olcsó egyéb intézményekkel; az analfabétizmus 19%-ra csökken a II. világháborúra. A muvészeteket a szocializmus szolgálatába állítja (szocialista realizmus), amelynek monumentális muveivel mozgósító szerepet szán Sztálin.


A nemzetközi politikában az 1930-as évektôl kezdôdôen megfigyelhetô egy baloldal-ellenesség, valamint kezdettôl fogva egy Szovjetunió-ellenesség a legtöbb országban. Ezellen Sztálin a Kominternen keresztül lép fel, 1935-ben a Komintern VII. kongresszusán a szervezet -szovjet nyomásra- megváltoztatja a programját. Eddig a harc a proletárdiktatúráért folyt, most pedig a fasizmus ellen.


Sztálin tehát létrehoz egy a gyakorlatban hosszútávon is muködôképes baloldali diktatúrát, ami fennállását az igen erôs centralizációnak és az NKVD tevékenységének köszönheti, a terror miatt ugyanis senki sem mer ellentmondani Sztálinnak, illetve személyes elômenetele érdekében ártatlan embereket árul be. Elméletileg a rendszer nem lehet tartós, mert a termelôerôk kipusztultak, a lakosságot állandóan éhínség fenyegeti vagy sújtja.


 

 

A Vörös Hadsereg offenzívája

 




Copyright MyCorp © 2017 |