Hivatalos
vállalati blogján, magyar idő szerint reggel fél hétkor jelentette be a
Google, hogy a Chrome böngésző projektet kiterjesztve egy nyílt
forráskódú, Linux-alapú operációs rendszert mutat majd be körülbelül
egy év múlva. A cél első lépésben a netbookok meghódítása.
"Rájöttünk,
hogy a web átalakult a főleg szöveges felületből gazdag, interaktív
alkalmazások sokaságává, ezért teljesen újra kell gondolni a böngészőt.
Amire szükségünk van, az nem csak egy böngésző, hanem egy modern
platform weboldalak és alkalmazások számára. Ez az amit elkezdtünk
építeni." Ezekkel a szavakkal indította tavaly szeptemberben útnak a
Google böngészőjét, a Chrome-ot, ami azóta verziószámban már lassan
utoléri a sok éves Firefoxot, de a Google ennél többet akar.
Pehelysúlyú bajnok
2009.
július 8. hajnalra virradóra a Mountain View-i cégóriás váratlan
bejelentést tett: a Google Chrome projekt kinövi magát, s egy éven
belül egy főleg netbookokra szánt, nyílt forráskódú, "pehelysúlyú"
operációs rendszer kelhet ki a böngészőnek látszó tojásból. A hivatalos
Google blogon olvasható információk szerint a Chrome OS 2010 második
felében lesz elérhető az átlagos felhasználók számára is, és mind az
x86, mind az ARM-alapú rendszereken működőképes lesz. A Google
leszögezte, hogy a Chrome OS és a mobiltelefonos operációs rendszer, az
Android külön projektek, és bár lesz átfedés köztük, más feladatra
születtek.
A Chrome bejelentése egy
nappal azelőtt volt, hogy a böngésző letölthetővé vált, az operációs
rendszer viszont összetettebb hátteret és partnerkapcsolatokat igényel,
ezért is az egy évvel korábbi beharangozó, hasonlóan az Androidhoz. A
Google már most tárgyal több készülékgyártóval, hogy a megjelenést
követően azonnal elérhetőek legyenek netbookok előretelepített Chrome
OS-sel.
Cicomázott Linux
Magáról
a rendszerről műszakilag egyelőre nem sok részlet derült ki leszámítva
azt, hogy egy Linux-kernelre épített egészen új ablakkezelési
architektúráról van szó. A megvalósítás mikéntje a forráskód
publikálásáig nem lesz ismert, az azonban árulkodó, hogy a platform
alkalmazásfejlesztési felülete a web lesz, vagyis az operácós rendszer
valószínűleg minden alkalmazást majd a Chrome motorjával próbál
értelmezni. Utólag így már teljes értelmet nyer a Chrome projekt, mely
a Firefox és Internet Explorer árnyékában megragadt volna egy réteg
böngészőnek, az Operával és a Safarival lökdösődve.
A
Google termékek alapértelmezett használata nem kérdés, tehát az asztali
levelezőprogramot ebben az esetben leváltja a Gmail, a
szövegszerkesztőt a Docs, a naptár- és határidőnapló funkciókat teljes
egészében a Google Calendar lesz hivatott ellátni, a hírolvasás eszköze
pedig a Google Reader lesz. Médialejátszóról egyelőre nincs hír, de a
hivatalos bejegyzésben utalnak arra, hogy erre nincs is gyakran szükség
a YouTube, Hulu és egyéb videomegosztó oldalak mellett.
A
Chrome OS célja, hogy gyors, egyszerű és biztonságos legyen. Ezek
alapvető elvárások már ma is, itt viszont a gyorsaság és a kis méret
mellett a gyors indulás, illetve a web gyors elérése is fontos
szempont. Sőt, az ígéretek között szerepel, hogy a teljesen az
alapoktól felépített szerkezet visszanyúl az alapokhoz és a végtermék
egy olyan operációs rendszer, ahol a felhasználóknak nem kell küzdenie
a vírusokkal, rosszindulatú kódokkal, biztonsági frissítésekkel, a
dolgok egyszerűen csak működnek.
Atombomba a Microsoftra
Habár
ez utóbbi kissé nagyképű, mindenesetre egyértelművé teszi, hogy a cél a
Microsofttal való szembehelyezkedés, pontosabban az, hogy a
kliensoldali szoftverek jelentőségét és költségét minimalizálja, ezzel
pedig világszerte megfizethetőbbé tegye az online jelenlétet, mely már
a Google üzleti érdekeit szolgálja.
Pár
héttel azután, hogy a redmondi cég sikeres behatolást tett a
keresőpiacra, ami a Google hazai pályája, a mostani bejelentés egyesek
szerint egy atomtámadással ér fel, s még csak százmillió dollárt sem
kellett elkölteni a promóciójára. Ugyan csak pár órája nyilvános a
Chrome OS létezése, de a hír az internetező világot olyannyira
felrázta, hogy a Twitteren a téma megelőzte a tegnap elhantolt Michael
Jacksonnal kapcsolatos említéseket, s sokan már azt vizionálják, hogy a
Chrome véget vethet a Windows egyeduralmának a fogyasztói PC-piacon.
Igaz,
mire a Chrome OS megjelenik, addigra a Windows 7 már legalább egy fél
éve a piacon lesz, nehéz megjósolni előre, hogy ez mennyiben állná
útját a Chrome, vagyis pontosabban a nyílt forráskódú, Linux-alapú
operációs rendszernek. Az összehasonlítás viszont nem lenne igazságos,
hiszen a Microsoft egy teljes értékű, teszőleges célra használható
rendszert kínál, míg a Chrome OS célkitűzése, hogy a felhasználóknak ne
kelljen hosszasan konfigurálni a gépüket, ne kelljen aggódni a
folyamatos szoftverfrissítések miatt, az adatok, információk könnyen
elérhetőek legyenek, s egyáltalában, a számítógép használat ne egy
tréninget igénylő nehézség, hanem egy könnyed élmény legyen.
Amennyiben
ennek meg akarnak felelni, akkor áldozatot kell hozni a funkcionalitás
és univerzalitás oltárán, ugyanakkor a webes és platformfüggetlen
futtatási környezetek gyors ütemű fejlődésével, mint amilyen a HTML
mellett az AJAX, az Adobe Flash és Flex és a JavaFX, és a hardverek
szakadatlan erősödésével egyre több és alkalmazást lehet ésszerű
keretek közt operációs platformtól teljesen függetlenné tenni, és a
weben keresztül lényegében konténerekben eljuttatni a felhasználókhoz.
Őszig semmi
A
Google önmaga is bevallja, hogy jelenleg még az út elején jár, s
hamarosan beindulnak az együttműködések különböző nyílt forráskódú
közösségekkel. A nagy robbantás után viszont nagy csend következik.
"Izgatottan várjuk, ami most következik, és reméljük ti is. Az ősz
folyamán figyeljetek oda a további hírekre, addig is legyen jó
nyaratok" -- zárja rövidre a hivatalos Google blogbejegyzést és a
további kíváncsiskodást Sundar Pichai, termékmenedzsmentért felelős
alelnök és Linus Upson fejlesztési igazgató, egyértelművé téve, hogy a
bejelentéssel csupán a zászlót tűzték le, s egyelőre nem kívánnak
mutogatni semmit.